Hasznos és kellemes időtöltések

 

 

 Bevezetés

 

 

 

Mindannyian szeretnénk, ha jó lenne a közérzetünk. Az ötödik X-en túl már sokan szenvednek különböző egészségügyi gondok miatt. 

 

 

 

Azonban lehet javítani a közérzetünkön, ha olyan dolgokkal foglalkozunk, amelyek jó érzéssel töltenek el, ha újból felfedezzük magunkban  - az inkább fiatalkorra jellemző - kiváncsiságot, a panaszkodás és sóhajtozás helyett mással foglalkozunk.

 

 

 

Ez nem azért van, hogy a fejünket a homokba dugjuk, hanem amit nem tudunk megváltoztatni, nem különösebben érdemes rajta rágódni.

 

 

 

Ha azt akarjuk, hogy jó egészségnek örvendjünk még hosszú ideig, érdemes változtatni szokásainkon.

 

 

 

Saját magam is megtapasztaltam a fent leírtakat.

 

 

 

Most ötven év felett jobb a közérzetem, mint harmincöt évesen. Hogy miért? A válasz egyszerű: azért, mert megváltoztattam szokásaimat. 

 

 

 

Kétgyerekes, dolgozó, folyamatosan tanuló anyukaként sok kihívással néztem szembe, ami időnként már nagyon megterhelő volt. Egyre többet fordult elő, hogy betegeskedtem. Hogy jobb legyen a közérzetem bekaptam egy-egy gyógyszert. Szapora pulzus, gerincproblémák, megfázások, arcüreg gyulladások, magas cukorszint, magas koleszterinszint...........szóval egyre betegebb lettem. A problémák természetesen nem múltak el, csak mindig jött hozzá még egy kicsi. Negyvenöt éves koromra már rendszeresen orvoshoz jártam vérvételre, gyógyszert felíratni, kontrollra stb. 

 

 

 

Elhatároztam, hogy változtatok a dolgokon és mindegy, hogy mi történik körülöttem én akkor is jól akarom magam érezni a bőrömben. 

 

 

 

Fiatalon nagyon szerettem könyvtárba járni, ezért beíratkoztam a könyvtárba és elkezdtem olyan könyveket kölcsönözni, ami az egészséggel kapcsolatos. Majd kazettákat hallgattam, elvégeztem az agykontroll tanfolyamot. Az interneten megkerestem a témával kapcsolatos dolgokat. 

 

 

 

Ötven évesen érkezett el az az idő, amikor a szokásaimnak köszönhetően az orvosommal egyeztetve a gyógyszerek szedése megszűnt, mára csak a vitamin fogyasztás maradt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 II.

 

 

 

 

 

A következő időtöltések igazán hasznosnak bizonyultak:

 

 

 

 

 

 

 

Ismeretterjesztő előadások nézése, hallgatása és ismeretterjesztő könyvek olvasása

 

 

 

A tévében abban az időben vetítették a Mesterkurzus sorozatot. Ha tudtam minden részt megnéztem. Nagyon szerettem az előadókat hallgatni, sokat tanultam tőlük. Később már a YouTube-n kerestem meg az előadásaikat. Többek között Bagdy Emőke professzor asszony, Várkonyi Zsuzsanna, Popper Péter, aki sajnos azóta meghalt, Müller Péter, Böjte Csaba és még sorolhatnám hosszan kiket hallgattam és láttam.

 

 

 

Elkezdett foglalkoztatni az, hogy még több könyvet szeretnék olvasni. Nagyon sok ismeretterjesztő könyvet elolvastam és a szépirodalmat egy kicsit háttérbe szorítottam. 

 

 

 

Gyorsolvasás és villámolvasás

 

 

 

Elolvastam a gyorsolvasással kapcsolatos könyvet, hogy még többet tudjak olvasni.

 

 

 

Elvégeztem a villámolvasás tanfolyamot. 

 

 

 

Az olvasást játékossá tettem, feljegyeztem, hogy minden hónapban hány könyvet olvastam el, felírtam a szerzőt, a címet.

 

 

 

Elmetérkép készítése

 

 

 

Új munkakörbe kerültem, új kihívásokkal. 

 

 

 

Folyamatosan azon járt az eszem, hogy valami jó módszerrel kéne nekem is képeznem magamat. 

 

 

 

Az interneten keresgéltem a tanulással kapcsolatos dolgokat és rájöttem arra, hogy ezzel a módszerrel sokkal hatékonyabban haladok az új ismeretek megszerzésében és könnyebben megjegyzem a lényeget. 

 

 

 

Amelyik könyvben olyan dolgot találtam, ami később is hasznomra válhat elmetérképet készítettem belőle. Ezáltam évekkel később is, ha megnézem a könyvről készült e-térképet eszembe jutnak a könyvekből a számomra lényeges dolgok. A térképek inkább az ismeretterjesztő könyvekhez és a tanuláshoz jók, de hasznosak szépirodalmi könyveknél is, ha fontosnak találunk egy-egy gondolatot.

 

 

 

Remekül hasznosítom új munkámban is, hiszen egy-két oldalon tömören szerepel a lényeg, amit nap, mint nap hasznosítani tudok.  A munkahelyemen nincsen rá idő olvasgatásra, azonban otthon időnként átnézem a térképeket és még jobban megjegyzem a fontos tudnivalókat.

 

 

 

                    

 

 

 

 Az időgazdálkodással kapcsolatos témában elmerülés...........

 

 

 

 

 

 

 

                      

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mindenkinek az idő egyformán adatik. Sem kevesebb, sem több nem lesz akár gazdag, akár szegény. Az idővel való gazdálkodás az egyik alappillére az életünknek. Időnket nem mindegy, hogy mire használjuk fel. Sok-sok könyv jelenik meg e témában, aki szeretné tanulmányozni, bőven talál magának olvasnivalót.

 

 

 

Azt gondoltam, amikor a gyermekeim még iskolások voltak, hogy majd, ha már felnőttek lesznek több idő jut mindenre. Tévedtem. A hangsúlyok áttevődtek, más feladatok várnak rám. Ha nem figyelek kellőképpen oda, haszontalanul folyik el az idő. Az elsődleges itt is az, hogy mi a célom, mit muszáj megtennem, és mi az, ami szabadfoglalkozás. Bejön a képbe az unoka. Jobbik esetben a jó kondícióban lévő idős szülőkkel való törődés, vagy a már beteg, segítségre szoruló családtagok támogatása. Érezni, hogy saját magunknak is több idő szükséges a regenerálódásra. Ott van a házastársunk, az élettársunk, a a gyerekeink, akikkel szeretnénk többet együtt lenni. A barátainkkal is szeretnénk a kapcsolatot tartani. De még tart a hajtás, a munka a megélhetésért. Jön a változó kor, a nem szeretem napok, amikor itt-ott fáj a testünk. És hol van még a kikapcsolódás, a megújulás ideje.

 

 

 

Egy-egy helyzet megváltoztatása például, ha munkanélküli lesz az ember, vagy új munkahelyre kerül. A családban változások, a gyerekek otthonról való elköltözése, hosszabban tartó betegségek stb. nagyon megnehezítik azt, hogy az ember optimálisan használja ki az idejét.

 

 

 

Ezeken a dolgokon átmenve tapasztaltam, hogy fontos átgondolni mikor, mit, hogyan teszek.

 

 

 

A legelső változás az életemben a tévénézés szokásaiban bekövetkezett változások hozták. Korábban majdnem minden este a tévé előtt ültem és az éppen aktuális adást bámultam. Jóformán azon aludtam el. A barátnőmnél nem volt még tévé sem, nem értettem, hogy tud meglenni nélküle. Később az újságból egy hétre kinéztem mit is akarok megnézni, aztán felírtam egy füzetbe. Kb. 5%-át néztem meg így a műsoroknak, azután rászoktam az ismeretterjesztő filmekre, állandóan kapcsolgattam a hírcsatornákat, hogy le ne maradjak valamiről. Mindezt abból a kevés időből csíptem le, ami megmaradt a nagy rohanás közepette. Folyamatosan időzavarban voltam.

 

 

 

Aztán eljött a nagy változás ideje. Megfogadtam, hogy mindennap beszélgetni fogok szeretteimmel, olvasok lefekvés előtt mindenképpen, ha többet nem is, de legalább fél órát és naponta tornázom pár percet. Kezdtem elhanyagolni a tévénézést. Ma már számítógépen keresztül, szelektálva nézem meg a híreket és azokat a dolgokat, amik érdekelnek. Igaz, kevesebb filmet nézek, de azok garantáltan olyanok, hogy még hónapok múlva is az eszembe jutnak, sőt foglalkoztatnak.

 

 

 

Több, mint harmincéves munkavégzés után elért a rettegett dolog: a munkanélküliség. Tulajdonképpen időmilliomos lettem. De nagyon nehéz volt elfogadni azt, hogy nincs a napi megszokott „8 órás” elfoglaltságom. Ezt a helyzetet nem fogadtam el és munkanélküliből főállású álláskeresővé váltam, ami a nap nagy részében lekötöttséggel járt. Legalább nyolc órát aktívan álláskereséssel foglalkoztam. Ez azt jelentette, hogy mentálisan megtartottam a jó kondíciómat. Erről majd az álláskeresésnél részletesebben írok. Eljutottam odáig, hogy mese nincs, meg kell terveznem a napjaimat.

 

 

 

Nagyon jó módszereket találtam, például, ha papírra rajzolok órákat, akár napokra beosztva, vagy heti beosztással, az órát nem 12, hanem 24 órára osztom fel. Berajzolom, hogy mettől meddig dolgozom, alszom, étkezem, az otthoni munkára szánt időt, bevásárolok, esetleg tanulok, vagy más elfoglaltságom van, színes ceruzával besatírozom és a végén látványosan megkapom azt az időt, amit azzal tölthetek, hogy felfrissüljek, kedvteléseimnek szenteljek. Természetesen ez akkor működik, ha fegyelmezett vagyok és legalább 75-80%-ban ehhez igazodok. Viszont nagy segítséget jelent.

 

 

 

Másik módszer: időnként, amikor már azt sem tudom mihez kapjak, annyi dolgom lenne, a feladatokat a határidőnaplómba feljegyzem, sorba szépen egymás alá ami eszembe jut. Mindent felsorok, amit el szeretnék végezni. Azután rangsorolom, amit  létfontosságú megtenni A betűt, a kevésbé fontosak mellé B betűt, ami még várhat C betűt írok, majd sorrendbe teszem őket. Beszámozom 1A, 2A, ….4A, 1B, ….3B, 1C….stb. A lényege a dolognak, hogy fontossági sorrendnek megfelelően haladjak, és mindig a soron következő sorszámmal folytassam, így nem marad el semmi. Amint kész vagyok valamivel kipipálom. Nagyon jó hatásfokkal lehet így haladni. Nem kőbe vésett, eltérhetek tőle, de iránymutatást ad.

 

 

 

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy szinte egészségmegőrző hatása van annak, amennyiben jut időnk a kedvenc időtöltéseinkre, a magunkkal való törődésre. Sok olyan emberrel beszélgettem, aki azt mondta, nincs ideje semmire. Ha ezt a módszert kipróbálja, garantáltan LESZ IDEJE.

 

 

 

Ne felejtsük el, hogy mindig arra van időnk, amire akarjuk, hogy legyen időnk.

 

 

 

Ha tudjuk, kb. mennyi időt fordítunk elfoglaltságainkra, jobban meg tudjuk tervezni időbeosztásunkat is és nem aprózzuk el magunkat.

 

 

 

Más témák: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                    

 

 

 

                     

 

 

 

                       

 

 

 

Mozgás:

 

 

 

A mozgás nagyon fontos az egészségmegőrzés szempontjából, de azért is mert közérzetjavító hatása van. Testsúlyunk megőrzése, esetleg csökkentése esetén is nélkülözhetetlen. Hiába diétázunk, ha nem mozgunk, a testsúlycsökkenés később, vagy egyáltalán nem jelentkezik. Számtalan lehetőség mutatkozik a mozgásra, néhány példa: tornázás, kerékpározás, futás, séta.

 

 

 

Jómagam kidolgoztam magamnak egy szisztémát, amivel nagyon jó eredményeket értem el. Saját magamnak összeállítottam olyan torna gyakorlatokból álló sorozatot, amely az egész testet megmozgatja. Megjegyzem a gerincemmel, vállaimmal már jártam kezelésekre, így az ott elvégzett gyógytorna gyakorlatokat is figyelembe vettem.

 

 

 

Vásároltam 0,5 kg-os és 1,0 kg-os súlyzókat. Ezekkel a súlyzókkal kevesebb gyakorlattal is hasonló az eredmény, mintha 50-szer, 100-szor végezném el a gyakorlatokat. Minden tornagyakorlatot minimum 15-ször érdemes megismételni, ahhoz, hogy eredményt érjek el. Kar-, láb, hasizom erősítő gyakorlatokat végzek, a végén helyben futás, majd légző gyakorlattal a folyamat lezárása következik.

 

 

 

Helyben futás közben érdemes mosolyogni, illetve pozitív dolgokra gondolni, hiszen mosoly közben olyan kémiai anyagok termelődnek, amelyek a szervezetben jó közérzetet biztosítanak. Azért szeretek otthon, egyedül tornázni, mert teljesen elfoglalnak ezek a gondolatok és nagyon jó érzéssel töltekezek fel.

 

 

 

Általában fél óra alatt végzek a gyakorlatokkal, de  ha kevesebb időm van, akkor akár tíz percen keresztül is érdemesnek tartom a tornázást. Abban az időszakban amikor munkanélküli voltam naponta egy órát tornáztam és ez új erővel töltött fel. Valószínűleg valóban örömöt létrehozó hormonok jönnek létre, amint ezt már sok helyen olvastam, hallottam. Ezek az örömhormonok segítenek a nehéz pillanatokat túlélni, tovább lépni a lelki szenvedéseken.

 

 

 

 

 

 

 

                

 

 

 

Nagyon szeretek kerékpározni is, úszni is, de nem mindig adódik lehetőség egyik hobbira sem. A tornát esőben, jó időben "bármikor" megtehetem. Már hallottam olyan véleményt, hogy emberekkel együtt jobb tornázni, kocogni stb., mert akkor biztosan sportolni fogunk, míg saját magunk hajlamosak vagyunk elhanyagolni a dolgokat. Véleményem az, hogy saját magunk döntjük el ezt is, meg azt is. Nekem jobb, ha nem kell külön elmennem otthonról azért, hogy eddzem magam, és ez a legolcsóbb.

 

 

 

Amennyiben az ember hosszantartóan gyalogol az is energiát éget el.

 

 

 

A mozgással a közérzet javul, csökken a testsúly, jobb alakja lesz ez embernek. Aki sportol jobban alkalmazkodó, rugalmas, teherbíró, ha belenéz a tükörbe kezd megjönni a kedve az eredmény láttán.

 

 

 

Természetesen fegyelemre és kitartásra szükség van, de megéri. Érdemes minden nap legalább tíz percet tornára szánni. Az interneten számtalan gyakorlatot találunk, de amikor saját magunknak találunk ki gyakorlatokat még sokkal felemelőbbé teszi ezt a tevékenységet, beindul a képzelet és ez még plusz pozitív energiákat gerjeszt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Beállítottság....................................

 

 

 

Humor.........................

 

 

 

Jó szokások kialakítása

 

 

 

Relaxálás és meditáció.....................

 

 

 

Légzésre figyelés...............................

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

...........Folytatódik.........

 

 

 

}

 

 

 

 

Oldal: Hasznos és kellemes időtöltések
Ötven év felett egészség és jó közérzet - © 2008 - 2024 - elmesenotven.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat